„Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak azt,
hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.” (Mik 6,8)
Szentháromság ünnepe után a 20. héten az Útmutató reggeli és heti igéi tanácsolják, hogy járjunk elhívásunkhoz (lásd 2Pt 1,10) méltóan – megszentelt életben! „Boldogok, akiknek a szívük tiszta, mert ők meglátják az Istent.” (Mt 5,8; LK) „A te országod, Isten, örökkévaló ország.” (GyLK 775) Jézus, az örök élet fejedelme; a bűnösök megmentéséért jött el e világba! S a farizeusok házassági elválásra irányuló, kísértő kérdésére Atyja eredeti szándékát és akaratát idézi: „mert a teremtés kezdete óta Isten férfivá és nővé teremtette az embert. Ezért (...) lesznek ketten egy testté... Amit tehát Isten egybekötött, ember el ne válassza!” (Mk 10,6–9) Pál kijelenti: Isten „tett alkalmassá minket arra, hogy az új szövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a Léleké, mert a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít.” (2Kor 3,6) S a rendetlenül és tétlenül élőket figyelmezteti: „hogy csendben dolgozva, a maguk kenyerén éljenek.” (2Thessz 3,12) Istenünk, heti igénkben közölt „három kívánságát” már Mózes által meghirdette (lásd 5Móz 10,12-13 és Lk 10,27–28)! És Pál, üzeni: minden hatalom Istentől van! Az engedelmesség az emberi törvényeknek, ezt is jelenti: „Adjátok meg mindenkinek, amivel tartoztok: akinek az adóval, annak az adót, akinek a vámmal, annak a vámot, akinek a félelemmel, annak a félelmet, akinek pedig a tisztelettel, annak a tiszteletet.” (Róm 13,7) Luther dr. így tanít: „A felsőbbség nem azért van, hogy a saját hasznát s kénye-kedvét hajhássza alattvalóin, hanem hogy jólétet teremtsen nékik. Mert Isten általuk táplál s véd. Engedelmes tisztelettel szeressük hát őket.” A teremtés rendjét idézve (lásd 1Móz 2,24) inti Pál a házastársakat; s ezt Krisztusról és az egyházról mondja. „De ti is, mindenki egyenként úgy szeresse a feleségét, mint önmagát, az asszony pedig tisztelje a férjét.” (Ef 5,31–33) A különféle lelki ajándékok békés együttmunkálkodása kívánatos és lehetséges, „mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene”! (1Kor 14,33) Jézust Pilátushoz vitték át kihallgatásra, ám képmutató módon, „akik vitték, maguk nem mentek be a helytartóságra, hogy ne legyenek tisztátalanokká, hanem megehessék a páskavacsorát.” De szándékuk az volt, hogy siettessék az igazi páskabárány halálát; mert „nekünk senkit sincs jogunk megölni!” (Jn 18,28.31) Salamon példabeszédekben tanítja: az istenfélelem és a bölcsesség áldást hoz. „Bízzál az Úrban teljes szívből! Minden utadon gondolj rá, és … féld az Urat!” (Péld 3,5–7) „Bízom benned, szent Úristen. / Kérlek egész életemben, // Hogy járjak szent ösvényeden, / És törvényed szerint folyjék életem!” (EÉ 437,1.2) G. A.
