Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” (Zsid 13,8)
Az újesztendő első s egyben Vízkereszt hetében az Útmutató reggeli s ünnepi igéi üzenik: Bízd Újra Életed Krisztusra 2023-ban is; mert Jézus a világ reménysége! A mi Istenünk a látás Istene (lásd 1Móz 16,13)! S Hágárral együtt elmondhatjuk; Fiában mi is láthatjuk őt, aki lát minket! Mindent szabadító Urunk nevében cselekedjünk! Ő, Názáretben a küldetéséről szólt: „hogy evangéliumot hirdessek (...) és hirdessem az Úr kedves esztendejét.” (Lk 4,18.19) Mit tesz Krisztus? – kérdezi Luther dr. és így felel: „Prédikál, s nekünk éppen ilyen Messiásra van szükségünk. Éppen így kell őt befogadnunk. Hogy hinni kelljen benne, ha valaki örök életet akar. Az Atya tanúságtevője ő mindenkinek; hirdeti igéjét, amely bizonyságtevés Isten kegyes szándékáról, mellyel az embert bűn, halál és ördög hatalmából megváltva, üdvözíteni akarja.” Jakab terve: „ha az Úr akarja, akkor élünk, és ezt vagy azt fogjuk cselekedni”; az ő nevében (Jak 4,15; lásd Kol 3,17)! S Józsuéval együtt kijelenthetjük: „De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!” (Józs 24,15) A fáraó leánya a fiává fogadott egy héber kisfiút; „Mózesnek nevezte el, mert ezt mondta: A vízből húztam ki.” (2Móz 2,10b) A százesztendős „Ábrahám Izsáknak nevezte el újszülött fiát, akit Sára szült neki.” (1Móz 21,3) Az özönvíz után, Isten örök szövetséget kötött a világgal; minden földi élőlénnyel: „szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, amelyet most a földdel megkötök.” (1Móz 9,13) „Múlik a sötétség, és már fénylik az igazi világosság.” (1Jn 2,8b) Vízkereszt ősi ünnepe, Epifánia Domini: az Úr megjelenése; Isten kegyelmes szeretete csodája s a testté lett Igében „az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert, jött el a világba”! (Jn 1,9; LK) „Három csodával megékesített, szent napot tisztelünk:” (lásd GyLK 722) A napkeletről jött pogány bölcsek: „Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat (a királynak), tömjént (a főpapnak) és mirhát (a prófétának).” (Mt 2,11) S nem mentek vissza Heródeshez! Luther írja: „Aki üdvösséget s jó lelkiismeretet akar, fogadja be Krisztust. Vagyis ne merje cselekedetektől várni megigazulását; hanem Krisztus legyen szíve királya, ki minden pompa nélkül jön!” Krisztus titka: „a pogányok örököstársaink, velünk egy test, és velünk együtt részesek az ígéretben is Krisztus Jézusért az evangélium által” (Ef 3,6). Minden christianus: misszionárius! Jézushoz hívjuk az embereket, ez a mi küldetésünk! Őbenne; „megjelent Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, – Ezt hirdesd!” (Tit 2,11.15) Kérhetjük őt: „Gyógyítsd konok pogányságunk, / S mindörökké téged áldunk!” (EÉ 400,4) G. A.
