„Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! Az Úr közel!” (Fil 4,4.5)
Advent 4. s egyben karácsony hetében az Útmutató reggeli s heti igéinek örömüzenete: Érkezik a Megváltó – örvendezzetek! Isten elküldte Fiát; mert úgy szerette e világot (lásd Jn 3,16)! „Mária ezt mondta: Magasztalja lelkem az Urat, és ujjong az én lelkem megtartó Istenemben, mert...” (Lk 1,46–48; lásd EÉ 38)! Pál örömének oka az Úr közelsége; „és Isten békessége, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.” (Fil 4,7) Jézusban: velünk az Isten, és szenteste: „megjelent Isten üdvözítő kegyelme minden embernek” (Tit 2,11)! „Az Úr angyala ezt mondta: József, Dávid fia, ne félj feleségül venni Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van. Fiút fog szülni, te pedig majd Jézusnak nevezed, mert...” (Mt 1,20–21) Pál hirdeti: „Jézus Krisztus a mi Urunk, aki test szerint Dávid utódaitól származott...” (Róm 1,4.3) Karácsonykor: „az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét.” (Jn 1,14) „…üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus. A pásztorok így szóltak: Menjünk el Betlehembe, és nézzük meg... és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő kisgyermeket. ...visszatértek, dicsőítve és magasztalva Istent...” (Lk 2,9–11.15–16.20) „Krisztusnak azért kellett emberré születni, hogy benne újjászülessünk. Magára veszi a mi származásunkat, belemeríti a magáéba s nekünk ajándékozza a sajátját, hogy benne megtisztulva, megújuljunk, mintha az volna a sajátunk” – tanítja Luther. Isten, „az ő irgalmából üdvözített minket … hogy az ő kegyelméből megigazulva reménységünk szerint részesei legyünk az örök életnek.” (Tit 3,5.7) „Megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete” (Tit 3,4); s ez új életre indítja a benne hívőket. „Kezdetben volt az Ige, ő jött el a világba. Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek.” (Jn 1,1.9.12) Isten, „ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk. Ő Isten dicsőségének kisugárzása és lényének képmása.” (Zsid 1,2.3) János névünnepén, Jézus mondta Péternek: „Ha azt akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mit tartozik rád? Te kövess engem!” (Jn 21,22) A csecsemő Jézusnak szüleivel menekülnie kellett Egyiptomba, mert Heródes halálra kerestette. Haragjában „megöletett Betlehemben és annak egész környékén minden kétesztendős és ennél fiatalabb fiúgyermeket.” (Mt 2,16) Ez János bizonyságtétele: „az Atya elküldte a Fiát a világ üdvözítőjéül. És mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket.” (1Jn 4,14.16) Az év végén: „Az Úr hűségét magasztalom, az Úr dicső tetteit: mert irgalmasan bánt velünk, nagyon hűségesen.” (Ézs 63,7) Kérd: „Formáld: a boldog újesztendőt / – Áldj meg minket, örök Isten!” (EÉ 177,3) G. A.
