„Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a jóval a rosszat.” (Róm 12,21)
Szentháromság ünnepe után a 21. héten az Útmutató reggeli s heti igéi arra ösztönöznek, hogy járjunk elhívásunkhoz méltóan – a hit harcában (lásd 1Tim 6,12; 2Tim 4,7–8)! Az Úr Jézus örök élettel koronázza meg az állhatatosakat. „Megváltja az Úr az ő szolgáinak lelkét, és el nem vesznek, akik őbenne bíznak.” (GyLK 698,13) „Akik az Úrban bíznak, azoknak ereje megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak el, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézs 40,31; LK) Hegyi beszédében, így magyarázza Jézus a törvényt: „Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosz emberrel, hanem...” „Szeressétek ellenségeiteket, és...” (Mt 5,39.44) Isten szent és feddhetetlen gyermekei az ő fegyverzetét öltik fel, hogy megállhassanak az ördög minden ravaszságával szemben. Öt védekező „fegyverük”: igazságszeretet, megigazulás, békesség, hit, üdvösség. S egyetlen „támadó” eszközük: Isten beszéde! Pál tanácsa: „vegyétek fel Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok.” (Ef 6,13) Luther felszólít: „Minden keresztyén fegyverezze fel magát. Hit- és tanbeli bizonyosságát alapozza meg úgy Isten igéjéből, hogy ellenállhasson az ördögnek s tudjon védekezni, mikor valaki el akarja téríteni!” A megtorlás és bosszúállás helyett Pál, az ellenség szeretetét ajánlja; így győzhetünk heti igénk szerint: „Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért.” (Róm 12,17) A Krisztus iránti engedelmesség a gyülekezet építését szolgálja; „hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében...” (2Kor 10,4) A szűkös legelőterület miatt Lót elvált apja testvérétől: „Abrám Kánaán földjén lakott, Lót pedig a Jordán környékén levő városokban telepedett le, és…” Isten újból megígérte a hit hősének: „Azt az egész földet, amelyet látsz, neked és a te utódaidnak adom örökre.” (1Móz 13,12.15) A Tízparancsolat örökérvényű követelményei: „Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok. Szeresd felebarátodat, mint magadat! Én vagyok az Úr!” (3Móz 19,2.18) Elfogatásakor Urunk, jóval győzte le a rosszat; egyik védelmére kelt tanítványa levágta a főpap szolgája jobb fülét. Ám Jézus, „megérintve a fülét, meggyógyította őt.” (Lk 22,51) Reformátorunkat is megtalálta a kegyelmes Isten! Pál tanácsai sem csak a hitben igaz fiának szólnak: „erősödjél meg a kegyelemben, amely… Vállald velem együtt a szenvedést, mint… Ha pedig versenyez is valaki, nem nyer koszorút, ha…” (2Tim 2,1.3.5) Jézus jó katonája szabályszerűen versenyez s szívében az üdvösség reménysége él! Minden christianus kérheti: „Isten, ó, szent Isten, // A gonosz erején / Jóval hadd győzzek én, // Kegyelmed kísérjen / Az örök életig!” (EÉ 436,1.4.5) G. A.
