„Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak azt,
hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.” (Mik 6,8)
Szentháromság ünnepe után a 20. héten az Útmutató reggeli és heti igéi azt tanácsolják, hogy járjunk elhívásunkhoz (lásd 2Pt 1,10) méltóan – megszentelt életben! „Boldogok, akiknek a szívük tiszta, mert ők meglátják az Istent.” (Mt 5,8; LK) „A te országod, Isten, örökkévaló ország.” (GyLK 775) Jézus, az örök élet fejedelme; a bűnösök megmentéséért jött el e világba! S a farizeusok házassági elválásra irányuló, kísértő kérdésére Atyja eredeti szándékát és akaratát idézi: „mert a teremtés kezdete óta Isten férfivá és nővé teremtette az embert. Ezért (...) lesznek ketten egy testté... Amit tehát Isten egybekötött, ember el ne válassza!” (Mk 10,6–9) Pál így int: „Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek: hogy... Mert nem tisztátalanságra hívott el minket Isten, hanem megszentelődésre.” (1Thessz 4,3.7) S a rendetlenül és tétlenül élőket figyelmezteti: „hogy csendben dolgozva, a maguk kenyerén éljenek.” (2Thessz 3,12) A lutheri reformáció 500. évfordulója figyelmeztet: „Más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus.” (1Kor 3,11; lásd Zsid 13,8) Pállal és reformátorainkkal valljuk: Krisztusért, kegyelemből, hit által, ingyen igazulunk meg! „Isten ingyen igazít meg az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban lett váltság által. Hiszen azt tartjuk, hogy hit által igazul meg az ember...” (Róm 3,24.28) Urunk kijelentette: „Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és... Örüljetek és ujjongjatok, mert...” (Mt 5,11–12) „A Seregeknek Ura velünk van, Jákób Istene erős várunk.” (GyLK 707) Halottainkra emlékezve, Jézus kijelentése ad reménységet: „Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élőké. Mert az ő számára mindenki él.” (Lk 20,38) A teremtés rendjét idézve (lásd 1Móz 2,24) inti Pál a házastársakat; s ezt Krisztusról és az egyházról mondja. „De ti is, mindenki egyenként úgy szeresse a feleségét, mint önmagát, az asszony pedig tisztelje a férjét.” (Ef 5,31–33) A különféle lelki ajándékok békés együttmunkálkodása kívánatos és lehetséges, „mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene”! (1Kor 14,33) Jézust Pilátushoz vitték át kihallgatásra, ám képmutató módon, „akik vitték, maguk nem mentek be a helytartóságra, hogy ne legyenek tisztátalanokká, hanem megehessék a páskavacsorát.” De a szándékuk az volt, hogy siettessék az igazi páskabárány halálát; mert „nekünk senkit sincs jogunk megölni!” (Jn 18,28.31) Salamon példabeszédekben tanítja, hogy az istenfélelem és a bölcsesség áldást hoz. „Bízzál az Úrban teljes szívből! Minden utadon gondolj rá, és … féld az Urat!” (Péld 3,5–7) „Bízom benned, szent Úristen...” (EÉ 437,1) G. A.
