Lelki Elemózsia: Márciusi vigasztaló igék
* * *
„A zsidók, akik Máriával voltak a házban, és vigasztalták, látták, hogy hirtelen feláll és kimegy.” (Jn 11,31a)
* * *
Az Evangélikus Útmutató 2016. évi vezérigéje az Ószövetség evangélistája által hangzik: „Bizony, ezt mondja az Úr: Ahogyan az anya vigasztalja fiát, úgy vigasztallak én titeket.” (Ézs 66,12a s 13a) Ám az Újszövetségben is találunk egytucatnyi vigasztaló igét; így az esztendő minden hónapjára jut egy, a mi életünkben is cselekvést, történést, öröklétet munkáló, vigasztaló igevers! S mivel Luther Mártontól tudjuk, hogy a Szentírás önmagát magyarázza, így minden emberi szónál fontosabb a christianusoknak, miként vigasztalja a teljes Biblia kijelentése által az Úr, az ő vigasztalására vágyódó gyermekeit; hónapról hónapra. Legyen ez nem romlandó manna; útravaló lelki elemózsia a RÚF (revideált új fordítás) szerint, a keskeny úton hazafelé vándorolva; számunkra is az örök élet beszéde!
* * *
„Elment hozzá minden férfi- és nőrokona, és minden régi ismerőse, és együtt étkeztek vele az otthonában. Részvéttel vigasztalták azért, hogy olyan sok bajt bocsátott rá az Úr.” (Jób 42,11a) „Kevésnek tartod Isten vigasztalását és a hozzád szelíden szóló beszédet?” (Jób 15,11) „Hallgassátok meg figyelmesen szavamat, ezzel vigasztaljatok!” (Jób 21,2) „Aki pedig prófétál, emberekhez szól, és ezzel épít, bátorít, vigasztal.” (1Kor 14,3) „Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene.” (2Kor 1,3) „Ha szorongattatunk, ez a ti vigasztalásotokért és üdvösségetekért van, ha vigasztaltatunk, az a ti vigasztalásotokért van.” (2Kor1,6a) „Szeretetedben sok örömünk és vigasztalásunk volt, mert a szentek szíve felüdült általad, testvérem.” (Filem 1,7) „Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az igékkel!” (1Thessz 4,18) „József, akinek az apostolok a Barnabás melléknevet adták, ami azt jelenti: Vigasztalás fia, egy ... lévita.” (ApCsel 4,36) „De jaj nektek, ti gazdagok, mert megkaptátok vigasztalásotokat!” (Lk 6,24) „És íme, élt egy ember Jeruzsálemben, akinek Simeon volt a neve. Igaz és kegyes ember volt, várta Izráel vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta.” (Lk 2,25) „Láttam, hogyan élt, mégis meggyógyítom! Vezetem őt, vigasztalással fizetek neki és gyászolóinak.” (Ézs 57,18) „Én, én vagyok a vigasztalótok!” (Ézs 51,12a) „Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! – mondja Istenetek.” (Ézs 401) „A zsidók közül sokan elmentek Mártához és Máriához, hogy vigasztalják őket testvérük miatt.” (Jn 11,19)
* * *
„Jöjj, Vigasztaló, Szentlélek Isten!” Válogatta és további vigasztaló szolgálatra ajánlja: G. A.
