„Gyógyíts meg, Uram, akkor meggyógyulok, szabadíts meg, akkor megszabadulok.” (Jer 17,14a)
Szentháromság ünnepe után a 19. héten az Útmutató reggeli s heti igéi Isten és az ember munkájáról tanítanak. Mi, azért járjunk elhívásunkhoz méltóan a munkában; mert az Úr Jézus kijelentette: „Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.” (Jn 5,17) S Atyja akaratát teljesítette e világban ő; az áldott Orvos, akihez heti igénk szavaival is fordulhatunk! „Jó az Úr, örökké tart az ő kegyelme, és hűsége nemzedékről nemzedékre.” (Zsolt 100,5; LK) Jézus, látva a bénát elé vivők hitét; „így szólt a bénához: Fiam, megbocsáttattak a te bűneid.” Jézus: egylényegű az Atyával! – „Azért, hogy megtudjátok, az Emberfiának van hatalma bűnöket megbocsátani a földön – így szólt a bénához: Neked mondom, kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza!” (Mk 2,5.10–11) „Mondom néktek, öröm lészen Isten angyali között egy megtérő bűnösön.” (GyLK 692) Jakab kéri: „Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.” (Jak 5,16) Isten próbára tette népét a pusztában; a keserű víz édes lett Márában! S kijelentette: „én, az Úr vagyok a te gyógyítód. Azután elérkeztek Élimbe. Ott ütöttek tábort a víz mellett.” (2Móz 15,26–27) Megérintve őt, így szólt a lepráshoz: „Akarom, tisztulj meg! És azonnal megtisztult...” (Lk 5,13). A világ Világossága szombaton gyógyította meg a vakon született embert: „így szólt hozzá: Menj el, mosakodj meg a Siloám tavában – ami azt jelenti: küldött. Az pedig elment, megmosakodott, és már látott, amikor visszatért.” (Jn 9,7) A próféta, Isten gondviselő szeretetét kéri életére: „légy oltalmam a veszedelem napján! …csak téged dicsérlek.” (Jer 17,17.14) A lutheri reformáció 508. évfordulója figyelmeztet: „Más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus.” (1Kor 3,11; lásd Zsid 13,8) Pállal és reformátorainkkal valljuk: „Isten ingyen igazít meg az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban lett váltság által. Hiszen azt tartjuk, hogy hit által igazul meg az ember...” (Róm 3,24.28) Luther, így tanít: „Higgy a Krisztusban! Benne odaígérek minden kegyelmet, igazságot, békességet, szabadságot. Ha hiszel, úgy mindez máris a tiéd.” Urunk kijelentette: „Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és... Örüljetek és ujjongjatok, mert...” (Mt 5,11–12) „A Seregeknek Ura velünk van, Jákób Istene erős várunk.” (GyLK 707) Szombaton, egy zsinagógában ezt mondta a tizennyolc éve meggörnyedt asszonynak: „megszabadultál betegségedből. És rátette a kezét, mire ő nyomban felegyenesedett, és dicsőítette az Istent.” (Lk 13,12–13) „A te gyógyító szent kezed / Orvosolta fájdalmam, // … Életben megtartottál. // … Jézus, én reménységem!” (EÉ 373) G. A.
