„Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meggyújtva.” (Lk 12,35)
Szentháromság ünnepe után az utolsó héten, az Útmutató reggeli s heti igéi az örökkévalóságra irányítják tekintetünket és buzdítanak; felkészülten várjuk az Örök Élet Fejedelmét, aki mindent újjáteremt! „A bűn zsoldja a halál, Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet a Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.” (Róm 6,21; LK) Luther így vall: „A keresztyén ember számára nincs kedvesebb gondolat, mint hogy Istenben éljen. Ezzel van elfoglalva egész életében. Így aztán jöhet a nagy nap bármikor, tudja, hogy Ura jön és megváltást hoz.” „Akkor hasonló lesz a mennyek országa ahhoz a tíz szűzhöz, akik vették a lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására. Az okosak olajat is vittek korsókban. Megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Azután... Vigyázzatok tehát, mert...!” (Mt 25,1.4.10.13) „Hatalmas dolgot tett velünk az Úr, ezért örvendezhetünk.” (GyLK 760,4) János, látta az új eget és földet, s hallotta: „A trónon ülő ezt mondta: Íme, újjáteremtek mindent. Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Aki győz, örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak...” (Jel 21,5.6.7) Nem csak zsidókhoz szól e kijelentés és figyelmeztetés: „Ti ugyanis nem tapintható hegyhez és lángoló tűzhöz járultatok, (hanem) mindenek bírájához, Istenhez és... az új szövetség közbenjárójához, Jézushoz. Vigyázzatok, hogy el ne utasítsátok azt, aki szól!” (Zsid 12,18.23–25) Az Ószövetség evangélistája szerint: „Így fognak visszatérni azok, akiket az Úr kiváltott, és ujjongva vonulnak a Sionra. Öröm koszorúzza fejüket örökre, boldog örömben lesz részük, a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik.” (Ézs 35,10) Pál kijelenti: örök életünk fundamentuma egyedül Krisztus, de tűzálló anyagokból építkezzünk, mert az ítélet tüzében, „mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá lesz; és (...) azt a tűz fogja próbára tenni. Ha valakinek a munkája, amelyet ráépített, megmarad, jutalmat fog kapni.” (1Kor 3,13–14) A múló időben örökérvényű kijelentés és figyelmeztetés hangzik: „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Különféle idegen tanításoktól ne hagyjátok magatokat félrevezetni. Mert az a jó, ha kegyelemmel erősödik meg a szív.” (Zsid 13,8-9a) Az egyházi esztendő vége figyelmeztet: „nincsen itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük.” Jézus által, „vigyük Isten elé a hálaadás áldozatát mindenkor.” (Zsid 13,14.15) János, látta az új Jeruzsálemet; de „nem láttam templomot a városban, mert a mindenható Úr Isten és a Bárány annak a temploma. Nem jutnak be oda, (...) csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.” (Jel 21,22.27) „A mennyekben, … / Vár öröm végtelen. / … Ott színről-színre lát a szem, / És ékességben látja fenn / Ég és föld Istenét.” (EÉ 527,1) G. A.
