„Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!” (2Kor 13,13)
Szentháromság ünnepe hetében az Útmutató reggeli s heti igéi a teremtő, megváltó, megszentelő Isten imádására hívják a keresztyéneket; akik hitüket a Trinitatis – háromságos egy Istenbe vetik! „Hárman vannak, kik a mennyben bizonyságot tesznek: Atya, Ige és Szentlélek, s e három egyetlenegy lényeg.” (GyLK 674) „Örökkévaló Isten az Úr, aki teremtette a föld határait: kifürkészhetetlen az ő bölcsessége!” (Ézs 40,28; LK) Pál is az Úr Isten bölcsességének dicséretét zengi: „Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Bizony, őtőle, őáltala és őreá nézve van minden: övé a dicsőség mindörökké.” (Róm 11,33.36) „Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet!” (Ézs 6,3) Izráel tanítója Jézusnál járt egy éjjel, s ő így tanította Nikodémust: „ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. Újonnan (felülről) kell születnetek. És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne.” (Jn 3,5.7.14–15) „Ne hidd, hogy csak úgy besétálsz Isten országába! Először újjá kell születned víztől és Lélektől; azaz bűnös természetünkből a megigazulás állapotába kell átjutnunk.” (Luther) Jahve (JHVH) elhívta Mózest és kijelentette nevét: „Vagyok, aki vagyok. Ez az én nevem mindörökre, így szólítsatok engem nemzedékről nemzedékre!” (2Móz 3,14.15) S ő kijelentette magát népének: „Én, én vagyok az Úr, rajtam kívül nincs szabadító. Ti vagytok a tanúim – így szól az Úr –, hogy én Isten vagyok. Ezután is csak én leszek!” (Ézs 43,11–13) S az Úr folytatja bemutatkozását: „Ezt mondja a magasztos, a felséges, aki örök hajlékában lakik, szent az ő neve: Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét.” (Ézs 57,15) Péter szemtanúja volt Jézus megdicsőülésének (lásd Mt 17,1–5). „Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, mert… a Szentlélektől indíttatva szóltak az Istentől küldött emberek.” (2Pt 1,19.21) Az Úr Jézus szenvedésen át jutott a dicsőségbe: „Mert az volt méltó Istenhez, akiért van a mindenség, és aki által van a mindenség, hogy őt, aki számtalan fiát vezeti dicsőségre, üdvösségük szerzőjét szenvedések által tegye tökéletessé.” (Zsid 2,10) S Pál, a Szentháromság mindhárom személye oszthatatlan egységéről ezt írja: „Egy a test, és egy a (Szent) Lélek… egy az Úr (Jézus)… egy az Istene és Atyja mindeneknek; ő van mindenek felett és mindenek által és mindenekben.” (Ef 4,4–6) „A tied minden dicsőség / Földön, mennyben, te szent Fölség, / Tőled ered minden áldás, / Téged illet az imádás.” (EÉ 248,5) G. A.
